NEGYVENEGY
Gavin kezével a légisikló műszerfalának támaszkodott, amint Inyri átrepült az építődroid által felkavart porfelhőn. Még a zárt pilótafülkében is jól hallatszott a Négyes Számú Komputer-alállomás klaxonkürtjeinek vijjogása. Amint kijutottak a szürke felhőből, szabad szemmel is jól látták a központ felől menekülő járműveket, meg az átjárók, hidak felé özönlő embereket.
Inyri oldalt döntötte a siklót, és megközelítette a negyedik emeleten kialakított leszállóhelyet. A Fekete Nap segítségével megszerzett információ szerint a kontrollközpont az ötödiken van. Ha az egész objektumot ki is ürítették, az általános biztonsági berendezés a bejutást a földszinten nyilván megnehezíti.
- Leszállásra felkészülni!
Inyri lassítani kezdett, majd a hajtóműveket kikapcsolva siklórepülésben közelítette meg a kontrollközpont alatti balkont. Az acélüveg összeroppant, és szilánkesőként zúdult a sikló szélvédőjére. Az egyik elülső ütköző félresöpört egy asztalt, s a gép az egykori igazgatói iroda előterének szemközti falához ütközve megállt.
Gavin egy mozdulattal kioldotta a biztonsági övét, és kirúgta az ajtót. Kicsusszant a siklóból, és felemelte a karabélyát. A klaxonok bőgése elnyomott minden zajt, amit a porfelhő mögött lapuló ellenség csaphatott. Az ajtó árnyékába lapulva figyelt, de nem látott semmit. Ahogy múltak a percek, egyre inkább hitte, hogy az épület teljesen üres.
Tycho jobbra lopódzott, Gavin pedig balra, majd előreindult. Új pozíciójából tiszta terepet látott, ezért intett a többieknek. Elsőként Ooryl lépett elő, szorosan a nyomában Winter. Inyri haladt leghátul, és folyton hátrafordult, hogy lássa, nem követik-e?
Winternél volt az akció kulcsa, az adattábla, ami a kódot tartalmazta. Annak segítségével el tudják fordítani az egyik tükröt, és felmelegítik vele a legközelebbi víztárolót. Miután túljutottak az Inyri által romba döntött helyiségen, már gyorsabban tudtak haladni. A folyosón valamennyi ajtót zárva találták. Gavin az ő oldalán mindegyiket megpróbálta, de kulcsra voltak zárva. Tycho jelezte, hogy a másik oldalon is ugyanez a helyzet, de hát a kiürítés után pontosan erre számíthattak.
Minden nehézség nélkül elérték a számítógéptermet. Gavin gyorsan belesett a súlyos ajtó üvegén. A terem üresnek látszott, csak a komputerek fényei vilióztak. A számos munkaasztal lapjáról holografikus adatsorok kúsztak felfelé, és tűntek el a mennyezet közelében. A ködszerű félhomályt a vörös és zöld fények kísértetiessé varázsolták.
Winter térdre ereszkedett, és az adattábla kábelét az ajtófélfába süllyesztett aljzathoz csatlakoztatta.
- A szekvencer program rövid idő alatt ki fogja nyitni az ajtót. Először azonban le kell futtatnom egy diagnosztikai programot, hogy megállapítsam a kódot.
- Sok szerencsét - mondta Gavin, és leguggolt, hogy szemmel tartsa a folyosót. Úgy helyezkedett, hogy eltakarja Wintert. Ebben a testhelyzetben lüktetni kezdett egy régebbi haslövésének a helye, de remélte, ez nem lesz rossz ómen a jövőre nézve.
Az adattábla csipogni kezdett, Winter meg káromkodni.
- A szithségit!
- Mi van? - kérdezte Gavin.
- Elárasztották a helyiséget gázzal. Úgy sejtem, Fex-M3d - Winter felemelte az öklét, de meggondolta magát, és nem ütött az ajtóra. - Hígított gáz, nem halsz bele, ha egyet beleszippantasz. Egyébként akkor is kihozlak.
Gavin az ajtó felé bökött.
- Balra, a fal mellett, egy szekrényben vannak a légzőmaszkok. Ha be tudunk menni, megszerezzük.
- Hát ez az a nagy ha. A szekrény is kódolva van, akár az ajtó. Mire a szekvencer kinyitná, te már beszívtad a gázt, és összeestél - Winter a fejét rázta. - Úgy látszik, hogy a rendszert azután installálták újra, hogy mi megadtuk a támadáshoz használt kódunkat. Nincs mit tenni. Nem tudunk bemenni. Vége.
***
Kezét a Z-95-ös Fejvadász botkormányán tartva, Coruscant durabeton kanyonjaiban lavírozva Corran sokkal elevenebbnek és szabadabbnak érezte magát, mint a bolygó valamennyi denevérhéjája együttvéve. Persze sokkal szívesebben repült volna az X-szárnyújával és Füttyössel a háta mögött, de pusztán a repülés öröme feledtetni tudta vele Füttyös hiányát. Egy Fejvadászban nem is férne el.
Egy X-szárnyúval összehasonlítva a Fejvadász meglehetősen szegényes gép volt. Híjával volt annak a manőverezőképességnek és fürgeségnek, ami az X-szárnyúakra annyira jellemző, bár a pajzsai és remek felépítése vetekszik azokéval. Mivel a Fejvadásznak nincs hiperhajtása, ezért R2-es egység sincs benne. Tripla hamvasztói és robbanólövedékei meg sem közelítik az X-szárnyú quadlézerlövegét és protontorpedó kilövőit, mindazonáltal elegendő védelmet nyújtanak a gépnek, ha birodalmi vadászokkal kellene szembenéznie. Az bizony problémákat szülne - mindkét fél számára. Az atmoszférában repülve a TIE-gépek veszítenek mozgékonyságukból. Mivel nincsenek pajzsaik, sebezhetők is, ezzel szemben rajokban támadnak, ezért egyedül nehéz szembeszállni velük. Ha az ember egyszer rákerül a célzóberendezésükre, már nem sokat tehet.
Lepillantott a szenzorok kijelzőire.
- Itt Vadász Vezér. Tizenkettő, ismétlem, egyes kettes csillagvadász közelít a droidhoz. Várható érkezésük harminc másodperc múlva. Azonnal tüzeljetek, és hívjatok segítséget!
Corran még egy sor adatot továbbított a komon, majd a botot maga felé húzva felemelte a gépét. A hajtóművet teljes sebességre állítva úgy rohant felfelé, mintha szökni készülne a bolygóról. A négy gépből álló kötelék utána iramodott, de mielőtt még lőtávolba értek volna, Corran jobbra elhúzott tőlük. Feljebb emelkedett, majd megfordulva abba az irányba tartott, amerről a TIE-gépek jöttek.
A zuhanást egy 180 fokos balos gyors orsóval szakította meg, majd szinte vitorlázva az építődroid fölé, s egyben a többi TIE-gép fölé került. Az elsőt mindjárt a célkeresztre tűzte, és kétszer tüzelt. A tucatnyi lövedék egyszerre találta el a skubit. Az megtorpant, megperdült, majd az egyik toronynak csapódott.
A második TIE pilótája vakon követte vezérét a spirálba, talán észre sem vette, hogy kilőtték. Az utolsó pillanatban igyekezett kijutni az orsóból. Bal oldali hatszögletű szárnya azonban elérte az egyik torony sarkát, s ettől a gépe dugóhúzóba került, végül a kanyon fenekén egy látványos robbanással fejezte be röptét.
Corran a Fejvadász bal szárnyvégén megfordulva elhúzott az építődroid mellett. Gépének orrát a város mély árka felé irányozta, és elindult lefelé. A gyorsítót nulláig húzta hátra, majd elfordította a gépét. A kanyon két fala most alatta és felette húzódott.
Két TIE-vadász merült le utána, és közeledett nagy sebességgel. Corran minimális mozdulatot tett, szinte kényszerítve őket, hogy tűzzék a célkeresztjükre. Az első lövésük célt tévesztett, zöld fénylándzsák a végtelenbe rohantak. De feljavultak, és már el is találták a hátsó pajzsát. Ezzel akcióra kényszerítették.
Kilencven fokkal balra fordította a gépét, majd hátrahúzta a gyorsítót. Ugyanakkor a generátorok összes energiáját a repulzorliftekre összpontosította. a Fejvadász felszökkent, és a kanyon pereme fölött száz méterre egyenesbe fordult. Ezzel elég távol került a TIE-vadászoktól.
Az egyik skubi pilótája elkövette azt a hibát, hogy nem fordult meg, mielőtt az üldözésére indult. Nyilván az volt a szándéka, hogy a TIE- gépet majd éles fordulóba viszi - ezzel az űr vákuumában Corran hátuljába kerülhetett volna, ahonnan már csak lőnie kellett volna. Az atmoszférában azonban ettől a jobb szárnya tovább folytatta korábbi nyomvonalának irányát. Vagyis leszakadt, és egyszerűen beleállt a pilótafülkébe. Még mindig teljes sebességgel haladva csapódott a talajba, ahol felrobbant.
A második skubi pilótája előbb megfordult, azután iramodott Corran után. De rosszul választotta meg a sebességet, és ez a szándékoltnál nagyobb ívű fordulóra kényszerítette. Szárnyainak alsó éle szikrázott az úttesten. A pilóta kétségbeesetten igyekezett leküzdeni a tehetetlenséget, hogy feljebb repülhessen. Végül a gép győzelmet aratott a gravitáció felett, és emelkedni kezdett.
Nem jutott messzire. Az egyik felsőbb szinten két épület között feszülő átjáróhídnak rohant, áttörte a betonfalat, és felrobbant. Az egész környéket üvegszilánkzáporral és repeszdarabokkal szórta be.
Corran óvatos kormánymozdulatokkal megfordította a gépét, hogy lássa a robbanásokat, és a nyomában éledő tüzet. Négy gép nem rossz kezdet - de ez csak a kezdet. Előretolta a gyorsítót, és nekilódult, hogy Corran felsőbb atmoszférájába jusson. Egy gyors pillantást vetett a kronométerre és az üzemanyag-kijelzőre.
- Tizenöt perc a pajzs kikapcsolásáig, és fél óra a felszállásig. Ez egy örökkévalóságnak fog tűnni, ha sikerül, de csak egy szempillantásnak, ha nem.
***
Wedge komja riasztotta fel.
- Itt Antilles. Indulás.
- Itt Tycho. Baj van: elgázosították a számítógéptermet. Emtrire van szükségünk. Most.
- Vettem - Miraxra nézett. - Ez sem működik egyedül?
Mirax bólintott?
- A droid a komputerközpont határán fog megállni, hacsak - kimutatott az ablakon, a közeledő TIE-gépekre - azok ott előbb meg nem állítják.
- Ha itt hagyhatjuk, akkor menjünk a komputer termébe, ott szükség van ránk.
- Menjünk! - tárta szét a kezét Mirax.
Iella visszavezette őket a bejárathoz. Már nyitotta az ajtót, de gyorsan visszahúzódott. Egy kábítósorozat söpört végig az ajtó külső falán.
Wedge odarohant hozzá, amikor látta, hogy a földre roskadt.
- Megsérültél?
- Jól vagyok.
- Mi volt az?
Iella megrázta a fejét.
- Nem láttam tisztán, de a becsapódások nyomából ítélve egy E-web nehézlöveget állítottak fel valamelyik szemközti toronyban. Pompásan fedezni tudják a kijáratot - Iella vállat vont. - Hacsak nem jön segítség, életünk hátralévő részét itt tölthetjük.